Ha nyár, akkor fesztiválszezon! Idősebbek mértékkel, fiatalok zabolátlanul élvezik a zenei, kulturális és gasztronómiai fesztiválokat. De vajon tényleg élvezik vagy 2 óra állás után nem marad más, csak a hátfájás?
A fesztiválokon nagy a forgatag, sok a program, színpadok és sátrak várják a látogatókat, melyek egymástól jó távol helyezkednek el, hogy a zene és a hangok ne keveredjenek. Az ülőhely általában kevés, és egy rock/pop koncerten nem is ülve keressük a szórakozást. A talaj gyakran beton, szerencsés esetben fű, csak ne essen az eső. A program hosszú, egy-egy fesztiválon napokon át szórakozunk és éjszakákat táncolunk végig. Ha azt mondanám, hogy vegyél fel egy futóruhát és 10 órán keresztül sétálj, fuss, ugrálj, állj meg hirtelen, toporogj és mindezt folyamatosan, akkor mit mondanál? Valószínűleg elküldenél a fenébe, vagy ha szereted a kihívásokat, akkor kérnél pár hét felkészülési időt, hogy bírd majd a strapát.
forrás: EFOTT Facebook
Ilyen tömegben is kell bírni a bulit 🙂
A fesztivál egy igazi fizikai kihívás. Alkohol hatása alatt a teljesítőképesség egy időre nő, majd drasztikusan csökken. Észre sem vesszük, hogy a tombolás milyen kemény feladatot ad a testünknek. Vagy ha észrevesszük, akkor máris azzal szembesülünk, hogy le kell ülnünk és többé nem a koncertet élvezzük, hanem a fájdalmat érezzük, ami a betonon ugrálás hatására szétsugárzik a hátunkban. Fiatal embereknek kell leülniük, mert nem bírnak 2-3 órán keresztül állni, menni, táncolni. Ez így nem helyén való. Másrészt ilyen emberek társasága az én bulimat is elrontja, mert mintha a nagypapámmal/nagymamámmal lennék, időnként le kell ülni és pihenni. Elnézést ezért.
Itt hívnám fel a szülők és tízen/huszonéves fesztiválozók figyelmét, hogy a fesztiválhoz kondi kell, de minimum ép gerinc, hogy maradéktalanul élvezni tudd a bulit!Lehet, hogy a pilates és a gerinctorna is jobban eladható lenne fesztiválfelkészítő kurzusként, és ha lenne időgép megmutatnám, hogy milyen nagyjából egészséges gerinccel, de legalábbis kellően erős izomzattal végigbulizni az estét, és milyen hanyagtartással, nyerges háttal, gerincsérvvel. A különbség magért beszél.
Tudod, hogy a koncertre sokat kell várni, és neked már előre fáj a derekad. A talpad sem bírja, azonnal leülnél, vagy legalább valaki vegyen a nyakába. Jön egy helyes fiú, vagy “nocsak, de jó ez a csaj”, de te kétszer meggondolod, hogy felcsípd-e, mert nem biztos, hogy bírod vele a tánctempót. A csajod ugrál a koncerten, te pedig csak kedvesen fejjel bólogatsz, mert mozdulni sem bírsz. A pasid még pogózna, te pedig a sátor kemény és lapos talajára vágysz alvás céljából. Lehet, hogy totál berúgtál, de hidd el, holnap attól még fájni fog! Lehet a mának élni, ha nincs holnap. Amennyiben reménykedsz egy következő napban, csak egy kicsit legyél előre látó.
Saját magunk felelősségre vonása érdekében jól jegyezzük meg, hogy nem azért fáj mindenünk 1 óra álldogálás után, mert kemény a talaj, mert nincs szék, mert rossz a cipő, hanem mert helytelen a testtartásunk és az izomegyensúly felborulása miatt, képtelenek vagyunk saját testünket megtartani! Tehát a megoldás, hogy tornázz, tanulj, figyelj a testedre és akkor legalább romlani nem fog az állapot és a következő koncerten lehet, hogy 2 órát is végig bírsz állni.
Gerinc is kell, nem csak láb, ahhoz, hogy egy ilyen zenét végigpörögj:
A szervezetünk alkalmas volt az állásra, járásra amíg a sok üléssel alkalmatlanná nem tettük rá. Legalább ezért vállaljuk a felelősséget, legyünk tisztában a probléma okával és tegyünk ellene.
A fesztiválszezon sok állással, járással jár, hisz az aktivitásról, a nyüzsgésről, az élményekről, az életről szól! Ahhoz, hogy ennek részesei legyünk, kell a testünk! Ha fájdalmat érzünk, haragszunk rá, pedig ő csak jelez. Azért, hogy ne fájjon, dolgoznunk kell!
Gondolkodjunk előre és az egész év legyen egy fesztiválfelkészítő testépítő kurzus, az igazán vagány élményekért!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: