Az életünk elengedések és újrakezdések sorozata, én már jól tudom ezt. A változás előtti kezdeti stressz először pánikkal tölt el „hogy fogom én ezt megoldani?”, majd valahogy belesimulok az életbe és pár héttel, hónappal (a szükséges idővel) később már csak megrántom a vállam: én akárhányszor bárminek nekifutok! Az egyetlen elvem mostanra a rugalmasság lett.
Mikor megtudtam, hogy babát várok nagy meglepetés volt és váratlan, felemelő érzés, mert olyan nagyon sok szenvedés vezetett idáig. És akkor megtörtént és elindított egy újabb változásfolyamot. A gyermekem növekedése egyértelmű hatással volt és van a másik gyermekem, a pilates stúdióm sorsára is. Ahogy babóca fejlődött odabent, nekem úgy kellett átgondolnom, hogy kinek és hogyan tudom átadni azt a munkát, amit 4 éve csinálok, hogyan tudom elfogadni, hogy a segítségkérés, hogy a búcsúzás, valaminek az elengedése és egy új minőség befogadása élhet úgy egymás mellett, hogy én se roppanjak bele. Nem volt könnyű. A vendégek miatt sem. Mert mindenkit ismerek és van, akit évek óta. És tudtam, hogy vége lesz. Hogy el fognak menni. Hízelgő, hogy valaki nem jön többet a stúdióba, mert más oktatóhoz nem fog járni? Ja…lehet a hízelgés egy formája, de gazdaságilag viszont bukó. Ezt nehéz volt feldolgozni, de mostanra tudom, hogy ez egy természetes folyamat. Ebben a szakmában a vendégeket be kell fogadunk és aztán el kell engednünk. Nekik a velünk való munka csak egy állomás, nekünk sokszor szívügyünk, presztízskérdés és megélhetési forrás. De én amikor azt választottam, hogy vállalkozó leszek és nem alkalmazott, akkor vállaltam az állandó megújulást is.
Minden búcsú, bevallom rosszul esik. Ehhez nem lehet hozzászokni. De meg lehet tanulni, tovább lépni és arra koncentrálni, ami jön. Én pótolhatatlan vagyok. Igen, de amúgy te is. Nem várhatod, hogy valaki olyan lesz, mint én, vagy épp olyan, mint te. Dönteni mindig lehet. Te is újrakezdhetsz más stúdióban, más edzővel. Én csak abban bízhatok, hogy a munka, amit végzünk, a kiváló edzőkollégák mindig fognak újabb és újabb lelkes tornázókat vonzani. Az olykor fel-felbukkanó maximalizmusom igyekszem végképp kiradírozni. Anyaként sem lehetek maximalista, ezt már megtanultam. Anyaként és stúdióvezetőként pedig végképp nem. Be kell látnom a határaimat. Így a 35. hét környékén érzem, hogy a figyelmem, a fókuszom átcsusszan a stúdióról a kisbabámra, a szülésre, a családdá válásra. A torna egy része nagyon jól esik és mindenféle szakmai javallat ide vagy oda, de engem a csípőfájdalomból, a haskeményedésből, a gyomorégésből és mindenből egy jó kis gerinctorna húz ki. Nem vagyok hajlandó semmilyen szakirodalomnak, gyógytornásznak, meg fene se tudja milyen javallatnak eleget tenni, ha egyszerűen érzem, hogy a saját órám után felfrissülök, újjászületek és napokra elmúlik minden panasz. De nem megy már ugyanazzal a kedvvel reggel és este. Nem megy már napközben itthon dolgozni, este tornára indulni és késő este hazaérni. De közben ott a stúdió és imádom. És minden vendéget magamnak akarok, de közben iszonyat büszkeség, hogy tanítványaim veszik át a helyem és mindenféle kritika jöhet, de hiszem, hogy jó lesz ez így.
Én lassan kilépek, és vállalom, hogy ezzel vendéget veszítek, pénzt veszítek és pár hónap múlva valamilyen formában újrakezdem. Még februárban igyekszem órákat tartani, de márciustól a recepciós pult mögé száműzöm magam és babamagazinokban fogok szülési légzéstechnikát olvasgatni. Ti pedig tornázni az edzőkollégákkal vagy elmenni és mást keresni. Én meg majd alkalmazkodom, megújulok, átalakulok és hagyom, hogy legyen, minden úgy, ahogy lenni akar.
Olyan mintha búcsúzkodnék, pedig ma is megyek a stúdióba és holnap is ott leszek. Egy pár hetet biztos kihagyok, legalább az a hatot, ami a gyermekágy, de megengedem magamnak, hogy később se tegyem be a lábam a stúdióba, ha nincs erőm. De ha jön az erő, ha jön a kedv, akkor ott leszek! Lehet, hogy csak látogatóba, lehet egy-egy órán, nem tudom és ígérni semmit sem fogok. De abban bízom, hogy a stúdióban minden szépen tovább működik veletek és jövőbeli vendégeinkkel és itthonról dolgozom azon, hogy minden flottul menjen.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: